A pozsonyi „ékszerszekrény”

110 éve kezdődött meg a Kék templom építése

110 éve, 1909 nyarán kezdődött meg a Kék templom építése Lechner Ödön tervei alapján Pozsony Óvárosában. A Szent Erzsébetnek felszentelt templom nem csupán a magyaros szecesszió jegyeit viseli magán, apró részleteiben felbukkan a „rózsacsoda” lenyomata is.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

„Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett templom voltam, melyet Pozsony szabad királyi város közönségének áldozatkészségével a magyar királyi vallás és közoktatási minisztérium emeltetett az újonnan épült kir. katholikus főgimnázium szomszédságában” – állt a templom alapkövének okmányában, amit 110 éve, 1909. augusztus 23-án, Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján helyeztek el.

A „rózsacsoda” legenda szerint az egyik alkalommal, amikor Erzsébet élelmet vitt a szegényeknek, összetalálkozott sógorával. Tartva attól, hogy megtiltja neki a további jótékonykodást, azt mondta, csupán rózsák vannak nála. Amikor megmutatta a kötényét, abban kenyér helyett valóban rózsák voltak.
Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A Kék templomként ismert szecessziós épület terveit Lechner Ödön készítette, nevét már ismerték a pozsonyiak: az 1906 és 1908 között felépült Római Katolikus Főgimnázium (a mai Grössling utcai gimnázium) is az ő tervei alapján épült. Lechner nagyon komolyan vette a templom tervezésének feladatát, a vázlatok szinte napról napra változtak – eredetileg csupán egy kis iskolakápolna építése merült fel. Egy tökéletes alkotás létrehozása motiválta – az otthonosság, a célszerűség és a reprezentatív megjelenés követelményeinek szem előtt tartásával –, nem számított sem a határidő, sem a pénz. A minisztérium nem győzte kivárni a végleges terveket, a többszöri figyelmeztetés sem hozta zavarba Lechnert: „A művészetet nem lehet sürgetni"– válaszolta.

Lechner Ödön (1845–1914) a szecesszió magyar stílusának úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József lovagrend tagja. Polgári családban született, édesapja bajor származású volt. Ödön a Pesti Reáltanoda után Budapesten, majd Berlinben tanult építészetet. Járt tanulmányúton Itáliában, négy évig dolgozott Franciaországban is és Angliába is többször elutazott, ahol a Kensington Múzeumban keleti kerámiákat és indiai díszítőelemeket tanulmányozott. Nevéhez számos nagyszabású alkotás fűződik. A kezdeti historizáló stíluson túllépve egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai, illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordult. Ilyen munkája az 1893–96 között épült Iparművészeti Múzeum mázas cseréptetejével, pirogránit díszítőelemeivel, ahol az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Hasonló stílus mentén ő tervezte a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületét is. Letisztult formavilága a Magyar Államkincstár (egykor Postatakarékpénztár) Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. Nem csupán Pozsonyban épített templomot, Kőbányán is, Barcza Elek korábbi terveinek felhasználásával a Szent László Plébániatemplomot. Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt, a fiatal építésznemzedék seregestől vette körül.
Fotó: Jancsó Ágnes / Lechner Tudásközpont

A templom építése 1909-ben kezdődött meg, a munkálatok Durvay Antal építésvezető felügyelete alatt zajlottak, a kivitelezést a Pittel és Brausewetter cég végezte. A közel 37 méter magas, hengeres tornyú egyhajós templomot 1913 októberében szentelték fel. A 31 méter hosszú, 11 méter széles épületet népies-szecessziós elemek, a tetőt kék mázas Zsolnay-cserepek díszítik. A tetőbordákon kakasmotívum tűnik fel, az ereszcsatorna tartóvasai pedig virág és bimbó alakúak. A teljes épületet körbefutó, összesen 730 méter hosszú mozaikszalagot, valamint a homlokzaton felbukkanó körülbelül 60 szimbólumot – többek között címereket, rózsákat, füzéreket és a Szentháromság jelképét, a háromszögbe foglalt szemet – Róth Manó készítette. A homlokzat aprólékos megtervezése mellett Lechner a tágas templom világoskék bútorokkal teli belső terére is sok figyelmet szánt: a padsorokon mézeskalács, tulipán és madár formák is felbukkannak, az örökmécses, sőt még a csillár is Lechner nevéhez kötődik.

A tervezésnél az oktatási funkció, a gimnázium közelsége is szerepet kapott, a templom északi bejáratát a diákok számára tartották fenn, a keleti oldalt pedig a pozsonyi lakosok használták. „Ámde a templom az ifjúság istentiszteleti céljaira szolgál. Az ifjúság meg ellenőrzésre szorul. Azért az építőművész gondoskodott róla, hogy a felügyelő tanárok olyan helyet kapjanak a templomban, ahonnan az ifjúság nagy tömegét könnyen áttekinthetik: ez pedig a templom hajójának a közepe, szemben a mellékbejárattal. Hogy a tanári padot az ifjúságnak szánt hely kisebbítése nélkül lehessen elhelyezni, itt is a mellékbejárattal összehangzóan ki kellett tolni a falat. Ilyenformán templomunk alaprajza téglány, melyet mind a négy oldalán kiszögellések szakítanak meg” – idézi Gerle János Szyllaba Emil művét. A templom egészen 1934-ig a gimnázium részeként működött, ekkor alakították önálló plébániává.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
Szent Erzsébetnek felszentelt templom egyben az 1899-ben elhunyt Erzsébet királyné emlékére is épült: az őt ábrázoló márvány dombormű 1921-ig díszítette a templomot.

Nem csupán az alapkőletétel időpontja kapcsolódik Szent Erzsébethez, a templom minden részletében visszaköszön a „rózsacsoda”. „Ez adta meg a mesternek azt az eszmét, hogy a templomot rózsalugasnak tervezze, amelybe bekandikál a csillagos ég. Ebből magyarázható a templom belsejében a boltozatnak rózsával való telehintése és a boltozat alján festett égboltozat a csillagokkal. Innen van, hogy már a bejáratnál is tizenkét arany szegélyű rózsarelief ötlik szemünkbe, ugyanannyi villanykörte közé helyezve. Felkerültek a rózsák a két kapura és a két belső ajtóra is. A falak kívül is tele vannak hintve rózsával, amelyek kék üvegmozaikból készültek, még a tetőzet gerinceit is kék rózsák ékesítik. Tehát mindenféle anyagból készültek: festékből, fekete alumíniumból, gipszből” – olvasható Szyllaba Emil, a gimnázium egykori igazgatójának A pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumnak Árpádházi Dicsőséges Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet királyné emléktemploma című művében. A főkapu felett látható Vasary János üvegmozaikja, ami a „rózsák csodája” jelenetet eleveníti fel.

„Lechner Ödön új ékszerszekrénye, amelyet minden legkisebb részében is gondosan oldott meg… Egységes, szép, dacos kis alkotás ez, amely állja és visszaveri a modern magyar irány ellen való támadásokat, amellyel ez a gazdag művész megajándékozta ezt a szegény országot… személyéhez fűződik minden vonala, személyéhez és nem iskolájához” – írta az 1913-as Vállalkozók Lapjában Komor Marcell az eredetileg szürke színű templomról, ami a tetőcserepek és mozaikok színe miatt vált híressé Kék templom néven.

Források:
Kék templom, Szecessziós Magazin
Kismarty Lechner Jenő: Lechner Ödön, 1961
Gerle János: Lechner Ödön, 2003
Barla-Szabó László: Lechner Ödön pozsonyi "Kék"-temploma, 1973. Építés-Építészettudomány
100 éves a Kék templom, Arch.hu

Jancsó Ágnes