A saját kuka növeli a szelektálási kedvet

Interaktív térképen a hulladékgyűjtési aktivitás

Mióta a szelektív szemetes nem többutcányira van, hanem közvetlenül az otthonunknál, szívesebben válogatjuk szét háztartási hulladékunkat. Többek között ez is kiderül a Lechner Tudásközpont legfrissebb interaktív térképéről.

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés rendszerének bevezetése pozitívan befolyásolta szemétválogatási kedvünket, ami pedig jó hatással van Magyarország fenntartható hulladékgazdálkodására. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adataiból készült időbeli térkép-sorozaton látható, hogy míg 2010-ben az ország egyes úttörő részein kívül a lakossági hulladék szelektíven elszállított mennyisége igen alacsony volt, 5 év alatt hazánk nagyjából kétharmadán aktivizálódott a lakosság.

Magyarországon a különválogatott szemét kidobására 2003-tól nagyjából 10 évig a településekre kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek szolgáltak. Ám néhány év alatt kiderült, hogy a lakosság egyre kevésbé szereti használni a gyűjtőhelyeket. Ennek legfőbb oka a lakóhely és a kidobási hely közötti távolság volt, nem csupán fizikai értelemben. A gyűjtőszigetek lélektanilag is távol voltak az emberek privát szférájától, kevésbé érezték azokat környezetük részének, így a felelősség sem volt közvetlen. Az esetlegesen újrahasznosítható hulladék jó része pedig továbbra is a hagyományosan elszállított hulladékok közé került.

Időbeli térképsorozatunk a lakossági, háztól történő szelektív hulladékelszállítás arányát ábrázolja 2010-2014 között, 1000 lakosra vetítve. A térkép alatt található időcsúszka lejátszás gombját megnyomva kitűnik, hogy az évek előrehaladtával ez az érték országos szinten nőtt. A térképen az egyes települések színezéséből látható, hogyan változott a témával kapcsolatos érzékenység az elmúlt évek során. Általánosságban megfigyelhető, hogy egyre több lakó választja a háztól történő szelektív elszállítást, már ahol erre lehetőség van.

1. ábra. Lakosságtól elszállított szelektív hulladék aránya az összes elszállított hulladékhoz képest 2010-ben (forrás: TeIR)

Míg 2010-ben az összes elszállított lakossági szilárd hulladék átlagosan alig 3%-át gyűjtötték ilyen módon az országban, 2014-re ez az érték már elérte a 8%-ot, vagyis közel háromszorosára növekedett. Ezen belül is kiugró a 2013-2014 időszak pozitív változása, ami a 2013 januárjában hatályba lépett új, hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatásának tudható be. Ez ugyanis kimondja, hogy a házhoz menő gyűjtésnek minél több fajtájú és jellegű települési hulladék esetében biztosítottnak kell lennie, illetve hogy a hulladékgyűjtő szigetek csak kiegészítő megoldásként alkalmazhatók, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék háztól történő elszállítása nem megoldható.

2. ábra. Lakosságtól elszállított szelektív hulladék aránya az összes elszállított hulladékból 2014-ben (forrás: TeIR)

Szentesen például az elsők között vezették be kísérleti jelleggel a házhoz menő szelektív gyűjtést 2009-ben, amely kezdetben 570 ingatlant érintett. Azóta évről évre egyre jobban kiterjesztették a szelektív gyűjtést, 2012-re már közel 1700 ingatlan vett részt a kísérletben.

Székesfehérvár is úttörőnek számított a szelektív hulladékgazdálkodás terén, ingatlanjaihoz 2009 óta megy házhoz a szelektív hulladékgyűjtés. Itt a vizsgált 5 év alatt 10%-os emelkedés mutatkozott a szelektíven elszállított hulladékmennyiségben.

Az eltérő éveket összehasonlítva az is látható, hogy az ország nyugati része, azon belül is főként Győr térsége a kezdetektől jól teljesített. Ennek oka, hogy az ott működő hulladékgazdálkodási társaságok – évekkel megelőzve az ország többi részét – nagyon hamar biztosították a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést a családi házak számára. Szolgáltatási területük már a 2010. évi térképen is összefüggő zöld foltként rajzolódik ki.

2014-ben a szelektív hulladékgyűjtésben élenjáró települések: Alsónémedi (77%), Taksony (75%), Galgahévíz (58%), Zsámbok (54%), Vácszentlászló (53%). A legnagyobb növekedést pedig Alsónémedi és Balatonfenyves lakossága produkálta a vizsgált 5 év alatt.

A világos színű foltok azokat a településeket jelzik, amelyek 2014-ig sem csatlakoztak be az otthoni szelektív kukák rendszerébe. Ez nem jelenti azt, hogy nem is fognak, csupán annyit, hogy döntő többségükben a gyűjtőszigetes módszer működik, így ennek eredményei nem láthatók a háztól elszállított szelektív hulladék mennyiségét feltüntető térképen.

Interakció az időcsúszkával - Az interaktív térképen megjelenő időcsúszkát a Play gombbal indíthatjuk el, és tetszés szerint szüneteltethetjük a lejátszódó animációt, attól függően, hogy melyik évre vagyunk kíváncsiak. A településekre kattintva pedig a felugró ablakban található információk is párhuzamosan változnak az idő múlásával.

Fontos megemlíteni azonban, hogy a 2014-2020 közötti időszakra készített Országos Hulladékgazdálkodási Terv már kiemelten foglalkozik a háztól történő szelektív hulladékelszállítással. Ennek hatályba lépése óta a világos színnel jelölt települések is felzárkózni látszanak. Veszprémben például 2016 januárjában vezették be a módszert, így a 2014-re vonatkozó 0%-os értéke 2016 végére várhatóan jelentős mértékben javul majd.

Mindezek alapján a lakossági szerepvállalás egyértelműen növekvő tendenciát mutat, a háznál tárolható szelektív kuka ötlete meghozta a hiányzó személyes felelősségérzést és ezzel a szelektálási kényelmet a környezettudatosan gondolkodók otthonába. A családi házaknál és a társasházakban elhelyezett szelektív szemetesek és a háztól való elszállítás fokozatos bevezetésével pedig a lakossági együttműködés is növekedett.

A szelektív hulladékgyűjtés arányának változását interaktív térképünk mutatja be részletesebben, amely a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon érhető el.

Forrás: TeIR

Vizi J. Csenge térinformatikus