Budafok, Kelenföld, Újpalota - Lakótelep kiállítás a Lechner Tudásközpontban
‘60-70-es évek lakótelep-építési kísérletei
Lakótelep-építési és társadalmi kísérletek a ’60–70-es években címmel nyílt a házgyári építkezés kezdeteit és következményeit feldolgozó kiállítás a Lechner Tudásközpontban május 23-án. A tömeges lakásépítés motivációi mellett a látogatók a kiállítás installációiból az egykori lakók, építész tervezők, urbanisták és döntéshozók személyes elbeszéléseit is megismerhetik.
A lakásínség enyhítésére a ’60-70-es években kidolgozott építészeti válaszoknak társadalmi vetületei is voltak. Az útkeresés időszaka a házgyári megoldásokat alkalmazó lakótelep-építés kezdeteit sem kerülhette el. Ezeket a kísérleteket és azok következményeit mutatja a be a Lechner Tudásközpont május 23-án megnyílt Lakótelep-építési és társadalmi kísérletek a ’60–70-es években – „Lakni tudni kell” című kiállítása Budafok, Kelenföld és Újpalota lakónegyedein keresztül.
Sokunk múltja, vagy jelene kapcsolódik valamilyen módon ezekhez az iparosodott technológiával épült lakótelepekhez, így nem csoda, hogy a megnyitóra érkező vendégek valamiféle memória-felszabadító hatást tapasztaltak a kiállítási anyag láttán. Emlékek és történetek százai idéződtek fel a fotókat és leírásokat tanulmányozva. A kiállításmegnyitó slágere a papírdobozokből felépített panelmakett volt, melynek kinyitható ablakai egykori lakók korabeli szavait rejtették, akik első élményeikről számoltak be a kiutalt új lakásokban.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Hokker Gábor a Lechner kommunikációs vezetője elmondta: – A Tudásközpont szerteágazó feladatköre számtalan lehetőséget rejt, a teljesség igénye nélkül felsorolva térségi tervezés, digitalizálás, építésügyi informatikai rendszerek, ingatlannyilvántartási projektek, földmérés, térképészet, térinformatika, okos város stratégia egészíti ki a gazdag terv-fotó-és filmgyűjtemények kezelését. Ez a sokszínű tevékenységi kör adott alkalmat arra is, hogy a múlt emlékei után tervtárunk archívumában kutatva ilyen trendi módon prezentálhassunk egy ennyire érdekes témát, mint a lakótelep-építés korai, hazai útkeresése. Külön kiemelendő, hogy a kurátorok átgondolt koncepciója mellett a Lechner designereinek, fotósának és papírrestaurátorának közreműködése és a belőlük összeállt fiatal csapat friss és eredeti nézőpontja alapozta meg a kiállítás sikerét – tette hozzá Hokker Gábor.
Kis Yvette, a Tudásközpont Dokumentációs Igazgatóságának vezetője köszöntőjében kifejtette: – Mostani kiállításunkon olyan építészetileg és társadalmilag jelentős lakótelepeket mutatunk be, melyek nagyban befolyásolták a következő évtizedek budapesti tömeges lakásépítkezéseit. A válogatás izgalmas, ugyanakkor elfelejtett dokumentumokat mutat be a budafoki, a kelenföldi és az újpalotai lakótelepekről, feltárva ezáltal a korabeli közvélemény és a szakemberek vélekedését ezekről. E kordokumentumok a második világháború utáni és rendszerváltás előtti korszak – az akkori építészet, belsőépítészet, kultúrtörténet, városkép – izgalmas lenyomatai. Szándékunk szerint a kiállításon közzétett fényképek, tervek, tanulmányok és mozgóképek, valamint azok kurátori elvek szerinti struktúrába rendezése és kontextusba helyezése segít megérteni és átmenteni a ‘60-as és ‘70-es évek korszakának fontos építészeti értékeit. A lakónegyedek születését és mindennapjait prezentáló kiállítás a Tudásközpontban tárolt terveken, fotókon és filmeken keresztül segít megérteni a tömeges lakásépítést és az azt motiváló társadalmi szituációt.
Dr. Habil Benkő Melinda a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője a tervezők erőfeszítéseit és bátorságát hangsúlyozta beszédében. A hatalmas volumenű építkezések szabadságszintjének három tényezője közül mindhármat nagyban befolyásolta az államszocializmus rendszere által teremtett miliő, mely ezeket az évtizedeket jellemezte. Sem a társadalom szabadságfoka nem volt magas, sem pedig a tervezéssel megbízott egyéneké, akik állami tervezővállalatok alkalmazottaiként nem rendelkeztek szabadon döntéseikkel. Ennek ellenére úgy a budafoki, mint a kelenföldi és az újpalotai lakótelepeknél is akadtak építészek, akik amellett, hogy tehetségesek voltak, elég bátrak is, hogy a tervezőasztalon létező ötleteket egészen a megvalósulásig kísérjék és ne hagyják elveszni, elsilányodni. A harmadik tényező a lakók, mint egyének szabadsága volt, akik a lakások birtokba vételével alakították ki hozzáállásukat. Ez a kiállítás komplex és erőteljes üzenetekkel, nemzetközi trendekbe illeszkedően mutatja be a múlt tényeit azoknak a kívülállóknak, akik most, 40-50 év távlatából pillantanak vissza azokra az időkre – mondta Benkő Melinda.
Vidékről a fővárosba költözők, addig szobakonyhában együtt élő népes családok, eltérő szociokulturális közegből érkező emberek is kaptak lakásokat az ipari technológiával épült vadonatúj tömbökben, tudható meg a kiállítás tablóiból. Voltak, akik itt találkoztak először valódi fürdőszobával, folyóvízzel, lifttel, padlószőnyeggel. Voltak, akik új lakásukat, lépcsőházukat és lakótásaikat megpróbálták úgy értelmezni, mint korábbi életük kereteit: faluként és faluközösségként. Nem csak a lakók, de a döntéshozók és szakemberek is pionírként ismerkedtek az újfajta lakótelepi élettel.
Ma már talán csak csodálkozunk a korabeli építészek és várostervezők Budafokra álmodott megoldásain, amelyek átfogó életmód-kísérlet keretében próbálták rendezni a lakhatási problémákat. A gondok és kellemetlenségek nem mindig voltak gyorsan orvosolhatók, a jobbító szándék ellenére a hiányosságok, hibák a kelenföldi és az újpalotai lakónegyedek esetén is, más formában ugyan, de kitartóan ütötték fel fejüket újra és újra.
A kiállítás 2020. augusztus végéig - hétfőtől csütörtökig 9-től 17 óráig - látogatható, eseti kurátori tárlatvezetés a tervtar@lechnerkozpont.hu címen kérhető.
