Világító lávafolyam Sentinel–2 műholdfelvételeken

Etna 2021

A Sentinel–2 műhold felvételeinek köszönhetően nyomon követhető a február 16-án ismét kitört Etna lávafolyamának mozgása. A Lechner Tudásközpont képsorozatával a kitörés előtti vulkán és a jelenség következményei is megfigyelhetőek.

Már három hete, hogy az Etna február 16-án ismét kitört és azóta folyamatosan aktív. Március 7-ig tíz paroxizmális kitörést produkált, melyekről az olasz geofizikai és vulkanológiai intézeten (INGV) kívül számos portálon tudósítanak folyamatosan.

Paroxizmális kitörés: rövid, néhány óráig, legfeljebb 1-2 napig tartó heves kitörés, ami gyakran magas lávaszökőkutat eredményez.

Az elmúlt három hét alatt az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel–2 műholdjai többször is áthaladtak Szicília fölött. Az alábbi szerkesztett képeken a Sentinel–2 űrfelvételek rövid hullámhosszú infravörös (short wave infrared, SWIR) információit felhasználva válik láthatóvá a forró láva az egyébként közel valós színekben ábrázolt felvételeken. Érdekesség, hogy a képsorozat első tagja február 16-án, a robbanás napjának délelőttjén, azt megelőzően készült. Jól láthatók rajta a legaktívabb kráterek, köztük a délkeleti, ami néhány nap alatt számos kitörést produkált, olykor egy kilométer magasra is kilőve a lávát.

A hatalmas robajjal járó első kitörés február 16-án, nem sokkal 17 óra után történt, és több száz méter magas lávahab-szökőkutat produkált. A lávafolyam először a hegy délkelti lejtőjén indult meg lefelé a Bove-völgyben, majd egy február 18-i újabb robbanás után a déli lejtőn is utat tört magának. Ahogy arról az Európai Űrügynökség is beszámolt, az első kitörés lávafolyama mintegy 4 km, a másodiké pedig 1,3 km hosszan haladt előre a lejtőkön.

A további képeken a február 28-án és március 2-án bekövetkezett kitörések következményeit láthatjuk folyamatos lávafolyás formájában. A képsorozaton az is nyomon követhető, ahogy a lejtőkre kiömlő forró láva, a hamueső és a szintén forró kőzettörmelék hatására a hegy hósapkájának igen nagy része eltűnik.

A Senitnel–2 műhold felvételeinek segítségével olyan természeti káreseményeket és jelenségeket is nyomon lehet követni, mint a Drinán képződött szemétsziget növekedése, a délnyugat-európai régió országainak légkörét vörös-barnássá változtató szaharai homok útja vagy a 2019-es szibériai erdőtűz pusztítása.

Etna lávafolyam

Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.

A Lechner Tudásközpont Távérzékelési Főosztálya az általa készített illusztrációkhoz az űrfelvételek megjelenítését és feldolgozását a Google Earth Engine (GEE) segítségével végezte. Gorelick et al., 2017.

Belényesi Márta távérzékelési szakértő