Több mint 200 okos város megoldással bővült az online Példatár
Már 800 bejegyzés böngészhető a térképes felületen
Az Okos Város Példatár oldalán most már összesen 800 olyan bejegyzés között lehet böngészni, amelyek a hazánkban és a nagyvilágban alkalmazott okos újításokat és megoldásokat mutatják be. A több mint 200 újonnan feltöltött példa között nem csak a nagyvárosok technológia és társadalmi innovációi találhatóak meg, de a hazai kistelepülések jó gyakorlatai is megismerhetőek, így többek között az ország első okos térsége is.
A Lechner Tudásközpont online Okos Város Példatára több mint 200 új technológiai és társadalmi innovációval bővült, így már 800 hazai és nemzetközi jó gyakorlat között lehet böngészni a Példatár folyamatosan frissülő térképes felületén.
Az új példák jól szemléltetik, hogy az adatok gyűjtésével, elemzésével és közzétételével hogyan lehet hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, elősegíteni a fejlesztéseket. Ezt bizonyítják a Helsinki városáról készített 3D modellek, amelyek segítségével nem csak hasznos városi információkhoz lehet jutni, de az online szolgáltatásokat és a városi tervezést is megkönnyítik. Érdemes megemlíteni a már több országban – köztük az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Romániában is – alkalmazott Climate Fieldview mezőgazdasági megfigyelő rendszert, amely a terméshozam maximalizálása érdekében gyűjt, tárol és vizualizál terepadatokat, valamint nyomon követi és méri a mezőgazdasági döntések teljesítményre gyakorolt hatását. A rendszer az adatszolgáltatás mellett egyéni termékenységi és vetési tervek elkészítésével is segíti a felhasználókat. Az adatok hozzáférhetősége a mezőgazdaságon kívül még számtalan területen válhat a lakosság hasznára, így például Szingapúrban intelligens vízmérő program indult, amelynek keretében automatizált vízmérők gyűjtenek vízfogyasztási adatokat, majd egy alkalmazáson keresztül tájékoztatják a felhasználókat a vízhasználatról, valamint figyelmeztetnek az esetleges szivárgásra.
Az okos város fejlesztések nagy mértékben építenek a közvetlen felhasználók visszajelzéseire, igényeire. A nyilvános adatszolgáltatás a városi közösségeket is ösztönzi arra, hogy aktívan részt vegyenek az innovációs folyamatokban – ennek érdekében Melbourne 3D modelleket alkalmazva jeleníti meg és teszi nyomon követhetővé a városban zajló fejlesztéseket. A lakossági megmozdulásból született projektre jó példa még a Mexikó városában kialakított „zöld út”, a Vía Verde: közösségi kezdeményezés eredményeként a város jellegzetes autópályájának betonoszlopait látványos függőleges kertté alakították, amely zajszűrő hatása mellett tisztább levegőt és jobb közérzetet is biztosít a városlakók számára.
A technológia vívmányok Magyarországon is jelen vannak így már az ország egyre több pontján találkozhatunk az utcákon is olyan okos megoldásokkal, mint a napelemmel működő Solarway okos zebrák. A Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán is megtalálható okos átkelők mozgásérzékelő rendszerrel vannak ellátva, amely messziről is jól látható fényjelzésekkel figyelmezteti az autósokat a zebrán áthaladó gyalogosokra, így téve biztonságosabbá a közlekedést. A szintén napelemmel működő Include okos padok, amelyek Budapest mellett több városban is üzemelnek, elektronikus eszközök töltését és Wi-Fi használatát is lehetővé teszik. Ezek a padok rendkívüli kialakításuknak köszönhetően ellenállnak a rongálásnak, a bennük elhelyezett érzékelők pedig folyamatosan adatot gyűjtenek a környezetükről.
Az okos eszközök mellett a közösségi törekvésekből sincs hiány hazánkban: a helyi lakosok összefogásából számos olyan megoldás született, amely a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Ilyenek például az egyes városokban – Esztergomban, Debrecenben, Nyíregyházán és Kecskeméten is – kialakult bevásárló közösségek, amelyek célja a tudatos vásárlói igények összekapcsolása a helyi termelők kapacitásával. A vásárlók közvetlenül a termelőktől jutnak hozzá az egészséges, organikus és csomagolásmentes termékekhez, ezzel a helyi gazdaság fellendítése mellett az áruk szállításból adódó szénkibocsátás csökkentéséhez is hozzájárulnak.
A hazai kistelepülések sem maradnak le az okos város fejlesztések területén: az új példák között szerepel az ország első „okos térség” kezdeményezése, az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió, amely öt település hosszú távú együttműködését tűzte ki célul olyan közös fejlesztési programokban, amelyek a közösségi erőforrásokat információs technológiai eszközökkel kapcsolják össze. A falusi életmód ilyen módon történő modernizálásával remélik, sikerül visszafogni a kistelepülésekre jellemző elöregedési és népességcsökkenési trendeket.
